Milyen férgek vannak az emberek kromoszómáiban

milyen férgek vannak az emberek kromoszómáiban

Melyik idő elteltével meghalnak a férgek

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Planaria szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy — amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben — átirányítássá alakítani.

milyen férgek vannak az emberek kromoszómáiban

A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. A halhatatlan féreg egy laposféregfaj. A Nottinghami Egyetem Nagy-Britannia [1] kutatóinak sikerült kideríteni, hogyan képes egy laposféregfaj szembeszállni az öregedéssel és potenciálisan halhatatlanná válni.

bayer fereghajto

Az örvényférgek osztályába tartozó plenária-fajok már régen milyen férgek vannak az emberek kromoszómáiban a kutatók figyelmét korlátlan regenerációs képességükkel, mellyel sérült szöveteiket vagy akár elvesztett szerveiket pótolni tudják. A kísérletek során a planáriák kétféle típusát vizsgálták: az egyik csoport szexuálisan, megtermékenyítéssel, a másik csoport aszexuálisan, egyszerű osztódással szaporodott. Mindkettő látszólag korlátlan regenerációra volt képes: sérülések esetén új izmokat, bőrt, sőt teljes agydúcokat is tudtak pótolni.

Orsóféreg a májban

Korábbi kutatások már kiderítették, hogy a genetikai információt hordozó kromoszómakat alkotó DNS-szakaszok végén található egy géneket nem tartalmazó teloméra -régió. Ez a régió azonban minden egyes osztódáskor rövidül.

Hirdetés Sejtciklus, mitózis, kromoszómák A sejt kromoszómáinak DNS-molekulái tárolják azt az információt, ami a sejt fehérjéinek felépítéséhez szükséges. A DNS megkettőződése és a sejt osztódásának folyamata teszi lehetővé, hogy ez az információ tovább kerüljön az utódsejtekbe. A DNS-molekuláknak és a hozzájuk kapcsolódó fehérjéknek együttes állományát kromatinnak nevezzük. A kromatinállomány a sejt működésének egyes szakaszaiban jól elkülöníthető, tömör testekké állnak össze, ez a megjelenési forma a kromoszóma görögül: kroma-szín, szóma-test — mivel jól festhetők.

Az öregedés során a sejt addig képes további osztódásokra, amíg ez a szakasz túlságosan röviddé nem válik. További vizsgálatok során azt is sikerült megállapítani, hogy az osztódások során a gén aktivitása, illetve a telomerázenzim termelése drámai mértékben megnőtt, és ennek eredményeként az osztodással szaporodó planáriák képesek voltak a telomérák hosszát megőrizni.

A szexuálisan szaporodó planáriáknál azonban kiderült, hogy bennük a telomérák hosszának megőrzését nem a teloméraenzim fokozott termelése tartja fenn. Ennek a mechanizmusnak a kiderítése még rejtély.

belféreg mitol lehet

Lásd még